A valóra vált álom I.

Minden annyira tökéletes volt, el sem ronthatta semmi! Többet szerettünk volna együtt lenni, ezért úgy döntöttünk, kiveszünk egy albérletet, ami csak a mienk, és ahol zavartalanul együtt lehetünk! Gyorsan beleszoktam a “házaséletbe”, főzés, mosás, takarítás és mindemellett maradt idő a munkára, a bulikra és egymásra is bőven! Annyira boldog voltam, leírhatatlanul és elmondhatatlanul boldog! Időközben persze kiderült, ő sem tökéletes, és igazából nem autószerelő, vagyis úgy fogalmaznék, szerelt ő, csak nem meg, hanem legfőképp el….. Nem zavart, hogy egy bűnözővel élek, különösebben nem érdekelt ekkor még!

Sokat kellett várnom az első szerelmi vallomásra, persze én sem árultam el neki, hogy szinte első látásra beleszerettem, és ez azóta csak erősebb és erősebb! Egy októberi napon mondta először azt, hogy szeret! Addig mindig azt mondta, “csíplek” , ez is már a szeretlek egy szinonimája nála, de amikor mélyen a szemembe nézett, és azt mondta, szerelmes vagyok beléd…….pfhuuuuu, leírhatatlan volt az érzés!

Imádtam Őt a nap minden percében! Bármit megtettem volna érte, a mindent elsöprő és öröknek tűnő első igazi nagy szerelemért. Aki együtt látott minket mind azt mondta, ránk van írva mennyire szeretjük egymást! Gy., egy közeli barát, egyszer azt mondta, hogy amikor egymásra nézünk, a szemünkben látszik a szerelem és a boldogság. Ez igaz is volt, vonzottuk egymást mint két mágnes, nem sok olyan nap volt, amikor nem találkoztunk vagy aludtunk együtt! Időközben az élettársa is megunta az otthoni helyzetet, a kislánnyal együtt visszaköltözött a szüleihez! Nem bántam, és az I-men sem láttam, hogy annyira megviselné! A kislány az Ő lánya marad, a többi nem számít, így gondoltam! Szerettem a kislányt én is, egy gyönyörű kislány volt, a szerelmem lánya, húsa és vére!

Nem töltöttünk már el egy napot sem egymás nélkül, nem volt külön töltött ünnep! Sokat buliztunk, ittunk és egy kicsit elmerültünk a drogok világában is. Annyira bíztam benne, nem féltem mellette semmit kipróbálni, nem erőltetett semmit soha, az én döntésem volt minden! Az ecstasy volt akkor az egyik legjobb partidrog, az ex, amit én akkoriban nagyon szerettem! Olyan érzelmeket váltott ki belőlem, el sem lehet mondani! Mindenkit szerettem, amikor a hatása alatt voltam, de I.-t mindennél jobban akkor is!  A bulik mellett a legjobban a szexhez szerettük használni az exet! Olyan szenvedélyesen és szerelmesen tudtunk szeretkezni, minden porcikánkkal éreztük a másikat, minden egyes érintést, szorítást a legeslegmélyebben tudtunk átélni! Mintha egy olyan világban lettünk volna, ahol csak mi ketten létezünk, senki más!

Emlékszem mikor szilveszterkor úgy döntöttünk, átszeretkezzük az évet. Szóltunk a többieknek, minket ne keressenek éjfélkor, nem is tiltakoztak, mégis egy srác bejött a szobába, leült mellénk a fotelba és csak beszélt és beszélt, észre sem vette mi folyik körülötte, mi pedig úgy gondoltuk, ha őt nem zavarja, minket sem, és befejezzük, amit elkezdtünk, mintha senki nem lenne rajtunk kívül! Talán egy kicsit szerettük is az ilyen helyzeteket, autóban fényes nappal, egy bevásárló központ parkolójában, egy forgalmas estén a mólón vagy az erdőben egy pokrócon ahol bárki megláthat! Bárhol, bármikor, nem csak drog hatása alatt! Sőt!!!

Szépen telt az idő, az érzelmek nem csillapodtak- Voltak gondok, de mindent megbocsátottam a vélt és a valós sérelmeket is! Hiába jött haza hajnali 3-kor totál részegen azzal, hogy lefeküdt egy lánnyal a szomszéd faluban és még jó is volt, mégsem az volt az első dolgom, hogy szétverem a fejét, hanem az, hogy húslevest főzök neki, mert tudtam, ha másnapos, nagyon beteg! Persze voltak hisztik, hiszen elment kenyérért a boltba, és 3 nap múlva jött haza, nem józanul és kenyér nélkül, mégis tökéletesnek éreztem az életem! És mindezek ellenére, amit adni tudott, az eltompította ezeket a hibákat, hisz hibája mindenkinek van! Soha nem volt tökéletes, nem is mondta, hogy az, és soha nem ígért olyat, amit nem tartott be, és becsültem benne mindennél jobban, hogy őszinte velem, nem hazudott inkább a kíméletlen őszinteséget választotta! Én pedig szörnyen hisztis és féltékeny voltam, indulatos és akaratos! Mi így fogadtuk el egymást, ez volt a természetes, a tökéletes!

Továbbra is egy fantasztikus kapcsolatban élhettem, egészen 2004 februárig! Ekkor ért a sokkoló hír…….